Saját borászatot nyitni sokak álma – de az álomból valóság csak akkor lesz, ha tisztában vagy az engedélyeztetési folyamat lépéseivel. Magyarországon a bortermelés és -értékesítés szigorúan szabályozott terület, ahol az előírások pontos betartása elengedhetetlen.
Ha komolyan gondolod a borászati vállalkozást, az első lépés egy borász szakmai képzés elvégzése – ahol nemcsak a borkészítés tudományát, hanem az adminisztrációs folyamatokat is megtanulhatod.
1. Telepítési engedély
Ha saját szőlőültetvényed lesz, tudnod kell, hogy a termőföld beültetése engedélyköteles. A földművelésügyi miniszter évente meghatározza, mekkora területet lehet újonnan beültetni, ezért telepítés előtt engedélyt kell kérni az illetékes hegybírótól.
A hegybíró a hegyközség közigazgatási ügyeiért felelős személy – az ő hozzájárulása nélkül nem indulhat el a folyamat.
2. Hegyközségi tagság
A hegyközség a magyar bortermelés alapszintű szervezeti egysége. Törvény írja elő, hogy minden szőlész-borász köteles csatlakozni a területileg illetékes hegyközséghez.
A tagság megkötése után gazdasági aktaszámot kapsz, amelyre minden borászati ügymenetben szükséged lesz. Az akta tartalmazza a szőlőterületedre, berendezéseidre és eszközeidre vonatkozó adatokat.
3. Borászati üzem
Szőlő nélkül nincs bor – de feldolgozóhely nélkül sem. A Bortörvény előírja, hogy árutermelési céllal csak olyan pincészetben szabad bort előállítani, amelyet a hegyközség nyilvántartásba vett és a NÉBIH engedélyezett.
A NÉBIH helyszíni szemlét tart, amelyen ellenőrzi a higiéniai és szakmai előírások betartását. Sikeres szemle után megkapod a borászati üzemengedélyt.
Ha valamelyik lépés homályosnak tűnik, a szőlész-borász tanfolyamon részletesen elmagyarázzák az oktatók.
4. VPID szám
A bor jövedéki terméknek minősül, így a jövedéki szabályok betartása kötelező. Ehhez először VPID számot (vámazonosítót) kell kérni az állami adó- és vámhatóságtól, majd ezt követően kérhető az egyszerűsített adóraktári engedély.
Fontos tudni: a bor jövedéki adókulcsa nulla forint.
5. Eredetvédelem
A magyarországi borok nagy része eredetvédelemmel rendelkezik, ami a minőség garanciája és a fogyasztók tájékoztatásának eszköze. A borok két csoportba sorolhatók eredetvédelem szempontjából:
Oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok (OEM): a teljes termelési folyamat az adott területhez kötött.
Oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok (OFJ): elegendő, ha csak egy részfolyamat köthető az adott vidékhez.
A borász képzésen az eredetvédelmi szabályok is részletesen bemutatásra kerülnek.
Az OEM jelzés megszerzéséhez a bort meg kell feleltetni az adott borvidék termékleírásában rögzített követelményeknek – ezek lefedik a szőlőfajtákat, a termesztési szabályokat és az érzékszervi elvárásokat is.
6. Származási bizonyítvány
Borászati termék kizárólag olyan szőlőből, mustból vagy borból állítható elő, amely rendelkezik származási bizonyítvánnyal.
Ezt a dokumentumot a hegybírónál kell kérelmezni, és igazolja a szőlő és a bor eredetét, fajtáját, évjáratát, alkoholtartalmát és az esetleges eredetvédelmi besorolást.
7. Forgalomba hozatali engedély
Az eredetvédett borok forgalomba hozatala előtt analitikai és érzékszervi vizsgálatokon kell átesniük – ezeket a NÉBIH végzi el. Ha a bor minden kritériumnak megfelel, megkapod a forgalomba hozatali engedélyt.
8. Értékesítés
A nagy élelmiszerláncok helyett kisebb borszaküzletekben, borfesztiválokon és gasztronómiai rendezvényeken is remek lehetőség nyílik a termékek bemutatására.
Emellett egy jól felépített webshop és célzott online marketing ma már elengedhetetlen eszköz minden induló borászat számára.
Igen, sok az ügyintézés – de minden lépés a minőség biztosítását szolgálja. Ha vállalod ezt az utat, kezdd egy borász tanfolyammal, ahol a szakmai tudás mellett az összes adminisztrációs folyamatot is megismered.
Rugalmas időbeosztásban, munka mellett is kitanulhatod a szakmát – és fél éven belül elindíthatod a saját borászatodat.
